Hőstörténetek

"Mérgező stressz"

2018. november 18. 15:27 - krisztanéni.

Körbejár az önkénteseink között Paul Tough: Adjunk esélyt a gyerekeknek! - Hogyan segítsük a hátrányból indulókat? című könyve. Idéznék belőle egy fejezetet, azok számára, akik nem értik

  • miért olyan agresszívek sokszor a hátrányos helyzetű gyerekek?
  • miért nem hajlandók tanulni?
  • miért "rossz tanulók"?
  • miért nem fogadják el a segítséget?

Az alábbiak pedig részben magyarázzák azt is, hogy miért nem fair reflexből számonkérni egy felnőttől, aki valaha hátrányos helyzetű gyerekek volt, hogy "miért nem tanult inkább", "miért nem elég kitartó", "miért ordibál a villamoson" vagy "miért üt, mielőtt gondolkodna".

Az idézett fejezet szerint a tartós ("mérgező") stressznek súlyos egészségügyi, mentális és pszichés kockázatai vannak. Kora gyermekkorban az agy fejlődését is befolyásolhatja. Stresszfaktornak pedig nem csak a sok munka és a kibírhatatlan irodai főnök számít. Stresszhelyzet egy gyereknek, ha az lebeg a feje fölött, hogy "intézetbe kerül", mert a családja nem tudja ellátni őt, ha félő, hogy elszakítják a testvéreitől, ha rendszeresen rendőrök viszik el a szomszédait, ha felnőtteknek szóló tévéműsorokat lát (amiket nem ért), mert egy szobában lakik a család, ha mindenki előtt titkolnia kell, hogy miből élnek a szülei és hol lakik, ha folyton bliccelnie kell a buszon, mert nincs pénz jegyre...és így tovább.

black-and-white-boy-child-57449.jpg

Stressz

(Forrás: Paul Tough: Adjunk esélyt a gyerekeknek! - Hogyan segítsük a hátrányból indulókat?, HVG Könyvek)

Mindez új, sürgető kérdést vet fel: egy hátrányos helyzetű gyerek mindennapi életében pontosan mi akadályozza a leginkább a sikerességéhez szükséges készségek kialakulását? A válasz részben alapvető egészségügyi kérdésekhez vezet vissza: a szegény gyerekek általában kevésbé tápláló ételeket fogyasztanak, mint a jómódúak, és rosszabb egészségügyi ellátásban részesülnek. Másrészt a korai kognitív stimulációnak is lényeges szerepe van: a jómódú szülők általában több könyvet és fejlesztő játékot vesznek gyerekeiknek kora gyermekkorban. Az alacsony jövedelmű szülők kisebb valószínűséggel élnek jó könyvtárak, múzeumok és egyéb fejlesztő lehetőségek közelében, és kevésbé valószínű, hogy a gyerekeikkel beszélgetve választékos, gazdag szókincset használnak.

Ezek a tényezők mind sokat számítanak. Emellett azonban idegtudósok, pszichológusok és más területek szakértői a hányattatások között felnövő gyerekek nehézségeinek új, a fentiektől eltérő okait kezdték vizsgálni, és eredményeik más megvilágításba helyezik a hátrányos helyzettel és az esélyekkel kapcsolatos eddigi elképzeléseinket. A kutatók következtetése szerint a környezet elsősorban a stressz mechanizmusán keresztül gyakorol hatást a gyerekek fejlődésére.

Bizonyos állandósult környezeti jellemzők kórosan és tartósan megemelik a gyerekek stressz-szintjét, és ezek a tényezők a korábban gondoltnál sokkal súlyosabban ássák alá az egészséges fejlődést - mind testi, mind lelki téren.

A hányattatások különösen kora gyermekkorban gyakorolnak erőteljes hatást a mindannyiunkban meglévő, bonyolult stresszhálózatra, amely az agyat, az immunrendszert és az endokrin rendszert köti össze (ez utóbbihoz tartoznak a stresszhormonokat, köztük a kortizolt is termelő és kibocsátó mirigyek). Ez az összetett rendszer főleg kora gyermekkorban rendkívül érzékeny a környezeti hatásokra; folyamatosan keresi az onnan érkező jeleket, amelyek előrevetítik, mire számíthat az eljövendő napokban, években. Ha ezek a jelek arra utalnak, hogy az élet kemény lesz, a rendszer válaszként felkészül a nehézségekre: megemeli a vérnyomást, növeli az adrenalintermelést, fokozza az éberséget.

Ez rövid távon előnyös lehet, főleg veszélyes környezetben: ha a veszélyérzékelő rendszerünk - amely az "üss vagy fuss" reakcióért is felelős - élesre van állítva, mindig készen állunk a következő csapásra, és gyorsan tudunk reagálni. Az ilyen típusú alkalmazkodásnak tehát nagyon is megalapozott evolúciós okai vannak.

Ennek az állapotnak az állandósulása azonban testi problémákhoz vezethet: többnyire károsodik az immunrendszer, súlygyarapodásra hajlamosító anyagcsere-változások következnek be, és az élet későbbi szakaszában különféle betegségek jelenhetnek meg, az asztmától a szívproblémákig. 

Ami még súlyosabb: a stressz az agy fejlődését és érintheti.

A magas stressz-szint - különösen kora gyermekkorban - gátolja a gyermek prefrontális kéregállományának a fejlődését. Agyuknak ez a része irányítja a legfinomabb és legbonyolultabb intellektuális funkcióit, valamint az érzelmi és kognitív önszabályozási képességünket.

A korai krónikus stressz - amelyet számos kutató ma már mérgező stressznek nevez - megnehezíti a gyerekek számára a csalódásokra és provokációkra adott érzelmi reakciók mérséklését.

Apró sikertelenségeket megsemmisítő vereségként élnek meg; kis undokságok súlyos összetűzésekbe torkollnak. Az iskolában az érintett gyermek túlérzékeny stresszválasz-rendszere folyamatosan keresi a fenyegetéseket, ami saját magára nézve káros viselkedési mintázatokat hozhat létre: verekedést, visszabeszélést, hangoskodást az osztályban. Ami pedig kevésbé szembeötlő: minden egyes nap tartani fog a társaival való kapcsolatoktól, és ellenáll a tanárok és más felnőttek közeledési kísérleteinek.

Kognitív szinten pedig, ha valaki kaotikus, bizonytalan környezetben nő fel, amitől krónikusan magas lesz a stressz szintje, károsodik a prefrontális kéreg által szabályozott számos készség - az úgynevezett végrehajtó funkciók - fejlődése. (5) Ezeket a magasabb rendű, az agy működését felügyelő mentális készségeket egyes kutatók a légi irányítók csapatmunkájához hasonlítják. A végrehajtó funkciók, köztük a munkamemória, az önszabályozás és a kognitív rugalmasság, mind a fejlődés építőkövei, az az idegi infrastruktúra, amely megalapozza a nemkognitív képességeket, az ellenállóképességet, a kitartást.

Ezek óriási mértékben befolyásolják, hogy mennyire képes valaki ismeretlen helyzetekben eligazodni, új ismereteket feldolgozni, márpedig az iskolában mindennap pontosan ezt várjuk a gyerekektől.

Ha egy kisgyerek végrehajtó funkciói nem kellően fejlettek, az iskolában töltött napok a bonyolult utasításokkal és a figyelmet állandóan zavaró eseményekkel csak frusztrációk végtelen sorozatát hozzák számára.

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://hostortenetek.blog.hu/api/trackback/id/tr2514379086

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása